Az ut kis csodai - szept 4.

Le Puy után kisse megint vesztettem a lendületből, ahol jol erzem magam onnet általában nehezen indulok el. Sok emelkedo volt, nehezen vettem  az akadályokat. Sok zarándok egyszerre indult neki, fura volt h előttem mögöttem kagylos  hátizsákosok battyognak.. Persze nem akkor a tömeg mint St Jean pied de port es Santiago környéken, sokkal kevesebb, de ahhoz kepes h eddig alig láttunk vkit.. vhol jó érzés volt,  de közben kicsit olyan is h mostantól  akkor "nem lesz nyugalom"? Mintha behatoltak volna magányos zarándoklatomba.. érdekes, mikor egyedul voltam az nem volt jó, most h ittvan bak sokan az sem jo? 😀 hat nekem semmi se jo? eddig egyedul max  Patrikkal kerestem a jo kis pihenőhelyeket, most  ezek mind foglaltak lesznek? iLyesmi gondolataim voltak, de közben azért tetszett mikor 1-1 pihenőnél tudtam vkivel beszélni es jöttek a szokásos zarandokos kérdések, honnét jöttél, mióta stb... aztán a nagx csodálkozások. Már régóta meneteltünk mikor egyszer csak ott termett egy lakoautos kis büfé, 1 eurós kávéval.. fő profiljuk a szendvicsek gyártása zarándokoknak, minden olcsó, de én csak a kávéra fokuszaltam. Szinte reflex szerűen vágódtam be ide a kis büfés udvarba. Nagyon kitikkadt voltam, félig elhaló hangon k értem, " je peux avoir un café avec un peu de lait? s'il vous plaît " a ficko csak nez rám nez ram.. majd ugyanolyan  elhalo hangon "oui".. Sztem eddigi utam egyik legfínomabb kávéja volt.. közben vki megkérdezte honnét jöttem, mikor meséltem a ficko majd kiesett a lakóautó ablakbol ahogy hallgatta. Azt mondta megemeli a kalapját. Beszélgettem egy 50 es növel is, aki most állt neki élete első zarandokutjanak, 2 hetet tud gyalogolni, majd a férje jön érte. Azon gondolkodtam milyen jo már h így elmegy a férje nélkül, mennyire igazuk van, nem kell mindent együtt csinálni.. miért  ne mehetne el a férje nélkül zarándokolni? Hányan megfojtják egymást egy kapcsolatban/házasságban.. pedig az egyén  szabadsága nélkül nem működik..Ja, de egy darabig biztos.. minden bizalom kérdése sztem.. Na mindegy, nem errol akarok irni. Szóval ma annyira nem éreztem az erőt, így huszon pár km re Le Puy után a tömeggel együtt benyomultam en is egy zárandók szállora L'abril des Jacquaires nevvel. Eredetileg csak pecsetet akartam  kerni az útlevelembe, aztán úgy döntöttem maradok. Kérdezem mennyibe kerül, mondja a fickó 32 euro félpanzióval, 17 euro csak reggelivel. Próbálok alkudozni, mondom Magyarországról jövök gyalog  kis pénzzel, nem lehetne csak szállást kerek reggeli meg minden nélkül.. meg azt is felajanlom a foldon alszok a polifoamon.. gondolkodik, aztán megkerdezi mennyit tudok adni. Mondom 10 euro, jo belemegy, lekísér, megmutatja az agyamat. Mondja sajnos s nagy teremben már nincs hely, így itt kell aludnom külön.. hat "marhára bánom", hogy nem kell a horkolós zarándokokkal együtt aludnom :D tok jo kis szoba ket ággyal, boldog vagyok. Fürdök, mosok majd felmegyek a konyhába h befaljam a tonhalkonzervemet baguettel meg a sargarepammal. Kicsit kesobb jon a no, hogy menjek vele ad hozza sajtot. Fincsi tobb fele francia sajt, kis almakompot, friss magvas baguette.. hmm.. Nagyon finom.. mindent felfalok az utolsó szemig.. megköszönöm a nőnek, mondom, hogy ez nagyon kedves tőlük.. Mondja h ha ő az én helyemben lenne, neki is jól esne es azért adta. Az agy kényelmes , végre jól alszom. Reggel pakolászom, teszek veszek, jön értem a férfi, mondja menjek a többiekkel reggelizni. Mindenki együtt az asztal körül. Mondom de hat  nem errol volt szo, nem fizettem ette.. Mondja, akkor is, menjek. Kávé, baguette, lekvárok. Általában mindenhol ez a reggeli, semmi mást nem esznek reggelire csak kávé kompótos tálkából meg vajas  lekváros baguette. Megreggelizünk, utána meg beszélgetek kicsit a fickóval, az utamról, a helyzetemről otthon, hogy épp nincs munkám, mert mindrnt feladtam az ut miatt, es mellesleg az  álmom egy saját zárandók szálló az úton vhol.. gyors pakolás, majd indulás.. az első ajtón át tavoztam, a tulajék már lent voltak, szal nem tudta tőlük elköszönni. Vmiert mégis az bolt bennem, egy sokadik "merci beaucoup" (nagyon köszönöm )-raes egy Au revoir-ra meg visszafutok hozzájuk, hisze tok rendesek voltak velem.. A hátsó bejáraton át az udvaron keresztül visszaszaladtam, bekopogtam.. mintha vártak volna, a férfi kezeben a 10 euro, a tenyerembe nyomta, mosolygott. "Ez meg jól jön" mondta. Hirtelen szóhoz sem jutottam, nem elég h lealkudtam, meg külön szoba, sajt, reggeli. . És a végen kiderül, mindez ingyen.. áldás legyen az életükön, es minden segítőmön!

Szept 10

Jól elkavezgattunk Hanah-val a szálláson, kb fel10 is elmúlt mire elindultunk. Egy közös fotó a bácsikával, aztán irány nem tudom mi.. nincs útikönyvem, nem tervezek most mar semmit,  csak megyek általában, aztán lesz ahogy lesz.. jobb is, h nem tudom mik vannak az úton , csak összezavarna :D összefutottunk  egy francia zarandokferfival, o mar tudta ki vagyok, azt mondta terjed a hírem, hogy a magyar lány, aki nagy hátizsákkal sétál már mióta .. igen, a magyar zarándokok híre terjed, Patrikot is látták sokan meg találkoztak  vele, az ő megjelenése sem olyan átlagos :D szóval minket azert megjegyeznek.. Patriknak már egy nap elonye van, lehet már tobb is, nem tudom. Talán majd beérem vagy nem. Mindennapra akad valaki akivel tudok  kicsit beszélgetni, persze fura h magyarul meg sem szólalhatok, illetve dehogynem, de senki nem érti. Reggelire megettuk a tegnap kapott  fagyasztott kenyeret a hutoben tálalt vajjal es a maradek narancslekvarommal. A kávéhoz tálaltunk nemi tejet de sajnos romlott volt, ahogy a lekvárok is a hűtőben.. így kértem a háziaktól, egyikünk sem szereti tej nélkül, sem romlott tejjel.. ejj micsoda luxus , meg tej is, mi, nem ám h kávé? Errol jut eszembe egy tobb evvel ezelotti sztori, mikor egy barátnőmnél voltunk es kaveval kinalt.. fura volt, hogy mikor a tejet öntötte nem jött.. erre rázni kezdte a dobozt.. gondoltam, te jo eg ez már régen rossz , ha rázni kell egy folyadékot h kijöjjön  😀 ki is jött szepen darabokban enyhen savanyú szaggal 😀 aztán csapo2 kávé újra.. Na de vissza a jelenbe ..  Mivel mindent felfaltunk, gondoltam majd veszek vmit a boltban.. en naiv.. bolt, persze.. főleg nyitott bolt.. semmit nem tálaltam így megint kunyeráltam.. Most is becsengettem egy házhoz, friss baguette darabkát kaptam kis camembert sajttal.. aztá hogy lehet orulni a kis kajának, de  hogy! Emlékszem Ausztria elejen milyen kis beszari voltam, inkább a padon aludtam minthogy segítséget kérjek.. Most meg simán bekopogok bárhová egy kis kajáért. Az ut sokmindenre megtanít. Hanahval hamar szétváltak ma útjaink, ő lassabban megy nálam sokkal, pedig én se sietek. Ha nem egy a tempó vkivel akkor nem lehet egyutt menni. Amúgy legjobban egyedul szeretek menni, társaságot a pihenokon szeretem meg estenként. Ha jo kedvem van akkor azért jo egyedul mert élvezem az utat, jól rá tudok  hangolódni biz gondolatmenetekre,  egy kis zene meg plusz extra. Ha meg épp nem élvezem mert nyűglődöm, akkor a társaság inkább teher tud lenni. De érdekes, ezzel a többi zarándok is egyetért. Már akikkel beszeltem erről. Délutánra nagy szél kerekedett, es irtó  forróság volt. Már régóta baktattam egyedul, 5 után a zarándokok többsége elnyugszik vhol, csak a nyughatatlanok es csövi zarandokok bandukolnak.. szerettem volna egy jo sátorhelyet bevonzani, ahol biztonsagban alhatok, ma végképp nem akartam fizetni szállásért. Az utak egyre inkább olyanok h nincs semmi, ezért ha vmi meg is akad arra le kell csapni.. este fel8 tájékában elérte egy szép kis magánház Gite-t, aminek nagy udvarát veltem felfedezni. Na ide bekunyizom magam.. csengetek, kijön egy férfi kisse közönyös arccal. Tekintete nem győzött meg érdemes e próbálkoznom, de ha nem kerdezem meg nem tudom meg a választ.. szóval mit veszthetek, max  megyek tovább.. elmondom kis mondókámat, felvethetném e a sátramat az udvarban, kis magyar csövi zarándok vagyok, régóta úton, kis pénzzel, tudom nekik ez nem üzlet de ha esteleg mégis.. néz ram a fickó nagy szemekkel, majd bevezet az udvarba, rámutat egy helyre h oda  verhetem fel. Majd mutat egy nagy sátrat az  udvarban, ami tele van kellékekkel, fűnyíró stb., hogy vihar eseten oda húzódjak  be. Nagyon örülök megköszönöm. Tényleg megnyugszom , hála van a szívemben h biztonságos helyen sátrazhatok. Később jön a felesége is, megmutatja hol van udvari száraz wc es a kerti csap, amit használhatok. Hú meg wc m is lesz de jó :D visszamegyek csokis kekszet falatozni, gondoltam a satorfelallitas ráér, előbb tolok egy kis energiát.. ahogy üldögélek bamban kekszet majszolva nézve ki a fejemből mint a tehenek a réten, egyszercsak visszatér a ficko es mondja, úgy néz ki nagy vihar lesz éjszakára, szedjem a cuccom es jojjek vele be a házba, bent alhatok a többi zarándokkal. És persze nem kell fizetnem.  Hihetetlen, nem győzök hálálkodni. Akarom dicsérni a kornyeket ahol laknak, mondom, c'est tres belle. Kijavit, nem "c'est tres beaux. c'est toi qui est tres belle". És vigyorog egyet cinkosan.  Tok szép zarándok szálló, nem egy lelakott épület, hanem elég újnak tűnik.. sokan a saját házukból alakítják ki, ahogy ők  is.. egy nagy szoba kb 8 vagy 10 ággyal. De csak 4en vagyunk összesen, egy idős  bácsi, es egy idősebb no. A bácsi az agyon fekszik, svajci német, de beszél franciául is erős akcentussal, lassan, nehezen. Mondja hogy diabéteszes, pár napja rosszul lett, azóta igen nehezen halad. Nem bírja a hőséget. Később segítek kiteregetni a ruháit, túl vastag anyagúakat hozott ahogy elnézem.  De akkora szél fúj, hogy 1 órán belül megszáradnak. Megjon a nő is, francia, 60 fölöttvan, mindene a gyaloglás, már rengeteg utat megtett az elmúlt években. Lendületes, sportos, mint ahogy a zarandokok többsége. Hihetetlen h az idősebbekben is mennyi energia es élet van itt az úton.. inspiráló. Beszelgetunk 1 fel órát aztán 10 körül elnyugszunk. Nagyon szurkolok a bácsinak, hogy végig tudja csinalni ameddig csak szeretne, es az egészsége is rendben legyen. A szél erősen csapkod, hideg levegőt hoz, éjjel esik, ahogy másnap egész nap..

Le Puy en Velay, érkezés

Már igazan vágytam vmi jo kis zarandokos élményre, ezért is siettem annyira Le Puy-be. A megelőző városkában Brives-Charensac atkeltem a Loire folyon, majd benyomattam a városházán az  utso  pecsétet az útlevelembe. Pont jól jött ki, hiszen Le Puy ben már újat tudok venni. Az előző  napi satrazas ismét hidegre ezáltal alvás nélkülire sikerült, de már nem is részletezem.. reggel tiszta vizesen raktam  el ismét a sátrat, útközben szárítottam ki egy domboldalon, közben nutellas baguettet toltam. Mai etkezesem nagyjából ebből állt ki.. ja, majd kihagytam St Julien en Chapteuil-ben betévedtem egy kávézóba nem éppen zarandokoke volt, sokkal inkabb a helyi  arcok.. azok az igazi bárpult támasztó iszogatós bácsikák :D kisse üveges tekintet, de aranyosan érdeklődőek voltak, mikor beestem közéjük a nagy táskámmal.. Mar már anyanyelvi szinten ledarálom nekik kis történetemet  pár mondatban,  általában hűlnek halnak francia tudásomtól, hiszen egy magyartól nem igazan szamitanak ra.. emiatt általában hamár megkedvelnek, s most nem tulzaskepp  mondom, de tényleg nagyon tetszik mindenkinek h beszélem a nyelvüket.   Nem elég h ilyen messziről gyaloglok  még messzebbre, de meg a nyelvükön is tudok, ez dupla különlegesség nekik. Na de hagyjuk az önfenyezest, az összes alkesz papa  jo utat kívánt a kis kocsmából, a csapos is lenyűgözve integetett mikor kitettem lábam az ajton, hogx újabb lepeseket tegyek Le Puy felé.. igen kemény utam  lett, a sietség miatt nem álltam meg kaját venni, s az  ehsegetol vagy ki tudja mitől Loire folyós városkában beneztem a jeleket, s vhogy eltűntek.. Na visdza már nem megyek, Mapsme vezetett tovább, de végig forgalmas úton, irto  idegesítő volt a sok autó. A beton ezerrel verte vissza a meleget, utolsó szakasznak egy baromi meredek úton vitt fel az ut A Le Puy Katedrálishoz. Ebben az utcában van a donativo  szállás, ahova 3 helyett végül fél 5 után érkeztem. Mos ma mindegy,  hátha lesz hely.. hát  volt :) nagyon orultem, irtó kedvesen fogadtak, hú,  hihetetlen jo volt ide megérkezni. Zarándok- es szeretetehesen, kitikkadva, éhesen szomjasan büdösen izzadtan, de büszkén, hogy már itt vagyok :) es mindez szeptember 2an, a nevem napján, amiből amúgy nem  csinalok nagy ügyet, de ma lett volna kedvem megünnepelni. Beregisztráltam, azran átszaladtam a Katedrálisba h megvegyem az új Credencialt, a zarandok útlevelet. Gyönyörű a Katedrális, de csak futólag néztem meg, gondoltam majd holnap. Közben Patrik is megérkezett a szállásra,  beadtuk a ruháinkat mosni, aztán atsiettunk a Zarandokok fogadására, ami fel6 kor kezdődött a Katedrális mellett. Bor es üdítő közül lehetett választani, mivel ünnepi hangulatban voltam es volt is mit, ki lehet találni melyiket választottam.. :) kaptunk egy kis könyvet a Chemin Le Puy  szallasokrol, es lehetett egymassal beszelgetni.  Kb 10-15 en lehettünk, de kisebb távú zarándokok is voltak itt, akik csak pár napot mennek. Szóval ismét sikerül a magyar zarándokoknak feltűnést kelteni.. persze a mi utunk "semmi" ahhoz kepest amit eztán láttunk a szálláson.. egy fickó egy tégla vastagságú útlevéllel regisztrált éppen, úgy tűnt szeret sétálni.. mondjuk úgy 15000 km t.. aztán jött egy másik érdekes arc is, kerekes rudas hátizsákkal. Bazi nagy zöld  hátizsák mindenféle log rajta,  farúdakkal van keretezve es 2 kereken áll.. mint egy szekér.. Hamar  osszebaratkoztam a hospitalier -ekkel, akik a donativo szállás önkéntesei, sokat beszélgettünk, igen tetszett nekik is a hosszú ut. 5 fős önkéntes  személyzet, akik szívvel lélekkel csináljak, fogadják, terelgetik a zarándokokat, s elmondják a házirendet, s hogy nem lényeg mennyit adunk, ha semmit az sem baj, es maradhatunk 2 éjszakára is. Nem kellett sokáig győzködni, amúgy is akartam maradni.. elég sok férőhelyes, de minden ágy el van különítve fallal meg függönnyel, h az intimszfera azért megmaradjon.. Spanyolban ilyen úgyse lesz.. ez már luxus es nem csak a donativo kategóriában. Szépen telt a szálló, jöttek a botos hátizsákosok, a regisztrációs teraszon üldögéltünk este sokáig beszélgetve az uj arcokkal es a hospitalerokkal.. miután Patrik bedobta nevnapom van, André a kedvenc hospialerom elem rakta az asztalon díszelgő  csokor virágot s egy úr töltött kis vino tinót.. kis apróságok, de jól estek a kis lelkemnek, nagyon bejött az este.. megvolt a feeling amire vágytam, abszolút.. bár a fejem fájdogált a napi kimerültségtől, most ez sem érdekelt. Jó itt Le Puyben :)

Itt van az ősz itt van újra avagy szeptember 1

Egy gyönyörű kis faluban (Queiryeres) üldögélek egy padon szemben már áll a sátram. Vmi közösségi nagy füves tér, padokkal, tuzrakohellyel, nyilvános wc -vel , csappal, abszolút idealis sátrazó vándoroknak. Közeli távolban a templom tornya, vmi nagy várszerű kőfal, ahogy lement mögötte a nap, már szinte giccses volt.. aáá ez a Franciaország annyira gyönyörű. Ma több, mint 30at jöttem, es komolyan fel sem tűnt. Az idő remek volt, a napsütés kisse bágyadtabb  lett,  ereztetve, hogy mától az ősz uralkodik. Túrázáshoz, zarándoklathoz épp ideális. Az előbb ideszaladt hozzám egy labrador kutyus es kézen nyalt.. cuki volt, annak  ellenére h sajna kisse tartok a kutyáktól.. az úton többször is kirohantak elem innen onnan mérgesen ugatva, nem tudom miért nem birjak a képemet, talán a botok kopogása miatt? Mindenesetre elég para, felek tőlük. Vagy érzik rajtam, hogy cicalelku vagyok? :D
Reggel fel 8 körül keltem, elszaladtam baguettert, es megajándékoztam magam egy igazi francia croissant-nal.. főztem egy jó  adag kávét hozza,  meg toltam hozza kis potya lekvárt , amit az idős hazaspar hagytak  itt. Korán akartam indulni, bár az office de tourisme csak 9kor nyit, addig mindenképp húzni kellett addig  időt.. nem esett nehezemre, a reggeli tokolesnek nagy mestere vagyok :D Kulcsot le kellett adnom. Aztán kértem kis wifit h az előző bejegyzéseimet felnyomhassam meg letöltsem a Loire régiót a mapsme re. Ausztriaban, Svájcban élni nem tudtam a mapsme nélkül, itt meg nem is használom. Persze ennek megvan az oka. Szuperek a kijelölések, eltévedni gyakorlatilag lehetetlen. A kagyló egy ideje ritkább ugyan, de az útvonal, egybeesik a GR65 turautvonallal, igy a piros feher jelolest kell  kovetni. Ja, vagy Patrik lábnyomait, azt is néha fellelem a homokban, porban :) jut eszembe, ez az  első satrazasom egyedul, remélem minden  rendben lesz az éjjel es időjárás is kegyes lesz. Most az összes gatyámat felvettem egyszerre, télikabát alap, úgy nézek ki mint egy töltött majom :D mára 38 km lett volna, el akartam érni St Julien en Chapteuilt, h holnap már csak 17 km legyen Le Puy en Velay ig. Jot tett a pihenő, igen jól birtam a mai napot. 6,5 km már csak St Julien, tehát holnap ennyivel több lesz, de sebaj. Bírtam volna meg menni, de itt volt ég a jo kis sátorhely es már este fel8 volt, nem akartam itthagyni a bizonytalanra. Ma is voltak emelkedők, de nem vészes, vagy már megszoktam.. nagyon kedvesek az emberek, akik leszólítanak, vagy en őket. Ez mindig feltölt. Rengeteg tájképet fotóztam, olyan gyönyörű volt minden.. már megnyitottam 3.memoriakartyamat, 2 betelt.. hihetetlen ez az egész ut.. hogy mar ittvagyok.. neha olyan alomnak tunik az egesz.. most is neha, belemnyilal, te jo eg, mit ulok itt a sotetben Franciaorszag közepén   egy  nevesincs kozossegi fuves ter padjan?? :D Santiago 1560 km.. az semmi ahhoz  kepest, mikor elindultam.. kevesebb mint egy hónap es jön St Jean Pied de port.. nagyon várom, es egyben picit felek, ne akarjam  a tavalyi élményeket keresni.. bár biztos fogom, es talán szomorú leszek néha. Annyi emlék köt ahhoz az úthoz, milyen lesz most így, teljesen máshogy!? Sokszor eszembe fognam jutni tavalyi útitársaim, ahogy néha most is.. de ez  az ut.. Ez az élet.. az ut szimbolikus.. ahogy a The Way- ben is mondjak.. es ahogy mondom en is nap mint nap tobbszor, hogy Patrik idegeire menjek vele.. megyek a sátorba, már nem is látom olyan sötét van. Istenem, adj nyugodt, békés, fagyásmentes jóéjszakát.. vándor  vagyok es kész, bárhol alhatok ahol csak akarok ;)

Aug. 31 a nyár utolsó napja es egy kényszer pihenonap

Ez éjszaka volt minden idők leghidegebbje. Sejtettem h ez lesz mert már estére is brutal lehűlt az idő. Most először húztam fel a télikabátomat már lefekvés  előtt. Szokásos 2 gatya, zokni, póló, termopulcsi, teli turakabat, halozsakbelso , hálózsák.. mégis, mintha semmi nem lett volna rajtam. Ahogy írtam az előzőben, irtó fáradt voltam, már 9kor bedobtam magam a satorba. Már akkor nyirkos volt minden,  nagyon párás volt itt a völgyben. A sátor fala ilyenkor kívül belül tiszta pára lesz. Szóval a fáradságtól vhogy elaludtam de folyton felébredtem a hidegrázására. Csak gübbedtem összevissza, forgolódtam, megpróbáltam összehúzni magam újszülött kismacska méretűre, h minél kisebb feluleten érjen a hideg, de sajnos csak a magam méreteiben gondolkodhattam, nem ment a cicává válás.. hu, azt hiszem most igen nagyon elhagytam a komfort zónámat.. csak puha ágyakon járt az eszem és egy meleg zuhanyon.. tudtam, ebből holnap nem lesz nagy menet részemről. Reggel zombi üzemmódban satorbontas, pakolás, minden tiszta víz.. vizesen raktuk e, a sátrat is. Meg reggel 9kor semm kelt fel a nap a völgyben. Most kivételesen Patrik is fázott, persze ő ennek ellenére tudott aludni, komolyan nem is értem.. hogy tud vki fázva aludni? Vhogy elindultunk, természetesé hegymenettel indult a nap köves talajon a változatosság kedvéért. Igen hamar olyan meleg lett majd megsültem, meg is álltunk sátrakat kiszárítani.. mondom Patriknak, 4 napja van rajtam uaz  a ruha, kezdek teljes csöves lenni. "Látom fejlodsz" mondta.. nem tudom, ezek a dolgok kellenek e ahhoz h megtanuljam értékelni a jot.. persze nyilvan cserélhettem volna ruhát, most s pólóra gondolok, de semmi értelme! Fürdés nélkül fel óra menet után ugyanolyan :D mindegy, tényleg nem érdekelt.. Igen, el lehet jutni erre a szintre.. ami jobban érdekelt, h pihennem kéne.. jelez a szervezete most mar ergyre inkább.. hamar arra a dontesre jutottam, h 6 km múlva beérünk Montfaucon en Velay ba, es ittmaradok a 11 eurós Gîte  d'ETAP - on, magyarul Albergue Municipal,  azaz önkormányzati zarándok szállón.. az office de tourisme bán kell elkerni a kulcsot, igy is tettem. Már eelkepzeltem hogy folyatom magam a melegvizet, igen hajmosás is lesz, juhejj.. majd fejest ugrok a puha agyba es alszom.. mondta a hölgy, megnézi van e hely, es ha igen mehetek.. addig izgultam legyen, bár meglepődtem volna ha nincs, hisz az ut zarándokot csak nyomokban tartalmaz. Hely van bőven, sőt annyira, h én leszek egyedul az egész szállóban.. viszont van egy kis gond.. nincs melegviz.. aaaaa nem igaz, ne már, gondoltam. De mindegy, főzni lehet, edények vannak, max  a hsjmosashoz melegítek vizet, nem érdekel, maradok. Kivettem, kész. Mondták, lehet később megjavítják a meleg vizet, de nem biztos. Patrik elkísért a szállásig, pont az úton  van, aztán ment tovább, ő meg bírja.. talan majd Le Puy en Velay ban talalkozunk, vagy nem, ki tudja. Szoval mostantol elváltak  útjainak, bár egész sokáig együtt jöttünk ahhoz  kepest h pár nap után elköszöntünk :D kicsit fura érzés lett rajtam urra h mostantól akkor totál egyedül?? Patrik jo kapás volt, egy biztos pont akivel lehet sátrazni. De mindegy, vmiert így kellett lennie. Nekem most pihenés van szüksége, testem jelezte.. és erre oda kell figyelni. Elmentem a szallas melletti templomba kicsit, elolvastam Zoltan bejegyzeset, irtam en is, kicsit uldogeltem a csendben es hsllfattam a zenet. Sok templomban megszolal vmi szép  zene mikor belépünk, ez tetszik. Olyan meghitte teszi az egészet.  Aludtam egy órát úgy ahogy voltam mocskosan, mondom en most be nem állok a hideg víz alá.. aztán elmentem a boltba, gondolta ma jól belakmarozom es rizst fogok főzni tonhallal meg vmi paradicsomos fűszeres szósszal.. vettem 4 joghurtot, kavet, tejet a kavehoz, meg igy is olcsobb mintha kavezoban innek 2 kavet. Es ugye holnapra is kell.. Kimostam a mar nagyon  mocskos ruhaimat, nagyban fozom a rizst mikor beállít egy idős házaspár, zarándokok. Na, ennyit az egyedüllétről. viszont ők  nem Santiagóba mennek, hanem Le Puy en Velay felől jonnek es 2 hetet zarándokolnak csak. Ja, tegnap szinten talalkoztam egy idős párral, ok se mennek Santiagóig, csak Le Puyig. Le Puy en Velay egy fontos csomópontja a chemin de St Jacquesnak. Ide fut be több zarándokút  is, eh egy új szakasz kezdete. Ez vezet tovább a spanyol Caminohoz, utolsó állomása St Jean Pied de Port, ami egyben a Camino Frances, a legnépszerűbb Camino kezdete. Kicsit már olyan érzésem van, mintha mindjárt ott lennék, pedig az meg egy hónap. Te jo eg, meg egy hónap, es akkor meg mindig csak a Spanyol Camino kezdete. Már mióta úton vagyok, te jo eg.. holnap lesz 3 hónapja.. egy be a légző idő amit otthonról tábor, töltök egyhuzamban.. es meg nincs vége.. érdekes ez az úton leves.. nem olyan egyszerű am, senki ne gondolja.. vidzont felertekelodik egy egy csésze kávé, egy hűtőben hagyott hideg sor es egy meleg zuhany, de már leginkabb egy puha agy.. Igen nagyon felértékelődik.. egy kedves szó is.. egy mosoly.. abból van itt bőven.. De abból sosem elég.. a zarandokokat szeretik.. mosolyogva koszontik.. ok masok, mint masok.. valamit hordoznak magukkal.. es az a vmi nem csak a hatizsak es az ut pora.. a zarándokok különlegesek.. mert mindegyik sziveben ott él a nyughatatlan keresés.. a kibontakozni vágyás.. a látni akarás, lehet épp a menekülés, vagy csak a változás.. nem tudom én az egyszerubb vagy a nehezebb utat választottam e.. néha elgondolkodom ezen.. fogalma sincs, es csak mosolygok hogy magam sem tudom a választ. De nagyon örülök hogy így döntöttem, nem bánom eddig az útnak egy percet sem, mert a legszenvedosebb dolgok is tanítanak vmire. Lehet épp csak arra, tanuljak meg értékelni.. kis kenyszerpihenonapomat zárom, holnap ismét nagy menet vár ram, 36 km egy városig  ahol elvileg van Acceuli Jacqueire, azaz zarándokok fogadása családokban, adomány alapon. Jó lenne eléri, nem akarok egyedul sátrazni. Sőt, sátrazni sem akarok már, egyre hidegebbek az éjjelek. Viszont minden másért fizetni kell, es meg 2 hónapot be kell osztanom. Mindegy, ugyus lesz vhogy. Az ut megtanít igazan megélni a nagy mondást miszerint "olyan nincs hogy sehogy se legyen" ;) joejt

Aug. 30 kedd újabb hegymenet mi mas

Sátrazásnál az a rossz a hideg éjszakák mellett, hogy nem mindig van víz.. most sem volt,  így a mosakodás elmaradt ismét. Mar egész mocskos es büdös vagyok :D de vegülis kit érdekel, zarándok vagyok, vándor, azok nem mindig olyan  tiszták.. :D jobb lenne persze legalább arcot mosni, de ha nincs víz hat nincs víz. Általában annyi pluszt tudok menteni, h egy esti es reggeli fogmosasra elég legyen, sztem az a legfontosabb. Az ut menti sátrazás előnye, hogy osszecuccolas után maris útra lehet kelni. Így lett ez ma is. Patrik hamarabb elkészült, így lelepett, a városban értem utol a templom előtt. Pecsét nincs, Zoltán a Zarándok bejegyzés van, így fogadott. Bementem én is a templomba, s vadul keresni kezdtem Zoltán bejegyzését. Altalaban beírok  vmit en is, kis nyomot hagyni az utókornak, ha már itt járkálok éppen vhol Franciaország középen. Mire kijottem Patrik lelécelt, így gondoltam megkeresem az office de tourisme-ot, kerni pecsétet az útlevélbe. Mikor kiköt te az irodából tétova arcot vághattam, mert két férfi odakiáltott egy kávézóból, "elveszett?" kérdéssel. Mondom, nem, csak a Szt Jakab utat keresem, közben odasétáltam  hozzájuk. Olyan jo 65 folotti urak lehettek, kávéztak éppen. Hmm..kv..A gyengém, azt hiszem iszom egyet en is. Ma nem akartam ingyenkavet bevonzani, pedig  igy lett,  mert már kerdeztek is milyen kávét kerek. Mondtam előbb beugrok  a boltba, utána jöhet. Addig vigyazzanak a táskámra, kértem oket. Az egyik nagyon virgoncan megjegyezte, ő a helyemben nem merné itthagyni majd a barátjára nezett gyanúsan. Gondoltam ha kis méretű női zarandokruhakra van szükségük vihetik :D tálaltam egy kis Casinot  ( bolt ) a közelbe, vettem egy hatalmas baguettet meg kuszkuszt es tonhalakat. Szokásos tejes kávét kértem, beszélgettünk egy jo félórát, előtte meg a svajci zarandokferfivel is találkoztam, aki szinten Santiagóba megy. Az egyik férfi kiderül már megjárta a Szt Jules tol Santiagóig meg Finisterreig gyalog 7 éve. St Jules az a varod ami utan tegnap sátraztunk. Ja, az jo kis városka volt, bármerre néztem ott volt egy macska, hol az ablakba ült, hol a virágcserépben. A cserepes cicát már nem tudta lefotózni, de mindenki megnyugodhat, az ablakost igen. Utam ma is hosszú  lett es igen fárasztó, a hegymenetek es a koves talajok netovabbjai. Francia Camino településekben eddig  viszonylag szegény, padok, pihenők es vizes kutak se nagyon vannak, sőt, talán napi egy egy ha akad. A többi ut csak a természetben visz, nincs túl  sok inger, lehet gondolkodni, agyalni, emészteni a hozott es az  úton kapott dolgokat.  A nehéz köves talaj és a változó domborzat miatt a vízhólyag ismét kinőtt, vagy gondolom alatta egy másik, es  fájdalmakká küszködve tettem meg e napi szakaszt. Tegnap több, mint 30at jöttünk, ma nem tudom, de 25 felett az tuti. Vánszorgott a nap, ahogy en is, irtó meleg napsütés volt egész nap, izzadtam mint a ló, igy 2 nap után igen rámfért volna egy furdes.. volna.. ahogy eltelt este 6 óra, már csak azon gondolkodtam beérem e Patrikot vagy má már egyedül sátrazok? De hol, nincs semmi hely.. csak  az erdő es a köves talaj.. 19 ora  körül egy völgybe értem kis patak, omladozó kőfal.. Na, gondoltam tartok  egy perc pihenőt, megcélzok vmi bokrot.. akkor látom Patrik integet a távolból, oda is mentem gyorsan. Valami nagy fűben tálalt sátrazás helyet, en már addigra annyira kivoltam hogy kidőlté a polifoamomra kicsit haldokolni, aztán feldobtam a sátrat en is a derékig erő fűben.. szöcskék  pattogtak mindenütt, de mondtam nekik h a sátramba be ne ugorjanak mert megeszem őket.. nutellas bagettel..

Aug. 29 hétfő, avagy a hegymenet elkezdődött

A sátorban fekszem valahol a semmi középen, de boldogan. Rég értékeltem már ennyire egy sátorhelyet, mint ma. Este fel8 kor meg uton voltam, csak jottem, es jottem, a vegen mar csak vitt az ut, mintha mozgólépcsőre álltam volna. Napközben ismét 32 fok volt, irtó meleg, tűző nap. Vizescsapok sehol, egy háznál kértem ma vizet, egy kedves no adott, pár szóváltás kíséretében. Már egész jól elmondom franciául a kis utamat 😊
Nem volt egyszerű ez a mai ut. Reggel ittunk Patrikkal egy kavet a helyi  tabac bár-ban, csak hogy jól induljon a nap. Számomra jól is indult, mert őrültem végre nem fáztam éjjel. A templom mellett sátraztunk egy kisvárosban Chavanay előtt 6-7 kmre. Éjjel is meleg volt. Mai terv Chavanayban megkérdezni tudnak e szüreti munkát ajánlani. Átkeltünk a Rhône folyón közvetlenül Chavanay előtt, aztán kiderült nincs a városban office de tourisme, így a polgármesteri hivatalt támadtuk be. Kaptunk pecsétet, es felvilágosítást a szüret csak szept középen kezdődik. Vegülis sejtettük, mert meg annyira nem erik a szőlő. Néztük Le Puy en Velay csak 116 km, ha nagyon belehúznánk 4 nap alatt le lehetne nyomni. Onnan már elvileg több zarándok es olcsobb zadandokszallok lesznek. Patrik nekiindult, hogy 4 nap alatt beérjen. Hamar lehagyott, nekem fájt a lábam a vízhólyag miatt. Tegnap szereztem, de este kifolyattam a tű cérna módszerrel. Aztán elcsesztem egy hatalmas vizholyagtapasszal,  amitol nem fert el az ujjam a cipoben es tovabb rontotta a helyzetet.  Fájt es kész. Tudtam h ma már nem fogom beérni Patrikot ugy ahogy szoktam. Lehet ma végleg elhagyjuk egymást? Benne van a pakliban. Az ut nem volt ma túl változatos ami az útviszonyokat es a tájat illeti. A taj gyönyörű az biztos. Dombok, legelésző  tehenek, kőházak, köves utak, es a hegymenet felfele. Ezek konstans tényezők végig.. A borostyánnal befuttatott kőházakat felvaltottak a sima kőházak borostyan  nélkül. Bár néha van ezeken is. Mivel kőben nincs hiány így minden kőből van. Egy csomó ház, fal, meg templom olyan, hogy fal es benne óriás kavicsok. Jól néznek ki. Reggel eljöttem csomó almaultetveny mellett, 3 almát csortam a fákról, sztem megbocsájtják. 2t a zsebemben egyet a hasamban :D na de lényeg h megyek csak megyek es azon gondolkodtam beérem e Patrikot hiszen annyira elhúzott. Ma nem akarok szállásért fizetni így sátrazni fogok, jo lenne beérni, 1edül  meg mindig paráznék. Egyik emelkedo a masik utan, total kitikkadva este fel8 tajekaban megpillantottam Patrikot az ut mellett sátrat rakván. Hu, megőrülté neki, hogy ő nekem az  már nem érdekelt, raktam a sátramat en is. Kicsit lejt a talaj, de mindegy, biztonságban érzem magam.